Transcript
Tanulmányok Badacsonyból A Fiatal Levéltárosok Egyesületének konferenciája, Badacsony, 2010. július 9– 10. SzerkesztetteM IHALIK B ÉLA V ILMOS és Z ARNÓCZKI Á RON F IATAL L EVÉLTÁROSOK E GYESÜLETE B UDAPEST 2011 A kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta A Fiatal Levéltárosok Egyesületének kiadványai, 1. Sorozatszerkesztő D ÉCSEY S ÁNDOR Lektorálta B ORSODI C SABA K ÖRMENDI T AMÁS S ZENDE L ÁSZLÓ ISBN 978-963-08-3098-0 Felelős kiadó: D ÉCSEY S ÁNDOR Nyomda: Felelős vezető: Példányszám: 500 Tartalom jegyzék B ORSODI C SABA Előszó 7D ÉCSEY S ÁNDOR Köszöntő 8B ÉNYEI B ALÁZS : Hermán nembeli Lampert országbírói tisztségbe jutásának körülményei 11 Á SVÁNYI S ZABOLCS A Héderváry család története a XV. században. E gy főúri család virágkora 24Z ARNÓCZKI Á RON Anglia követeinek tevékenysége a harmincéves háború első évtizedében, különös tekintettel a Bethlen Gáborral való kapcsolatukra 32P ÓKA Á GNES A Batthyány - birtokkomplexum igazgatásaBatthyány Ádám alatt (1632– 1659) 44M IHALIK B ÉLA V ILMOS „Ihon már most csak neveti Jezsuita...” Két évtized felekezeti küzdelmei Nagybányán (1674– 1694) 62V ÁMOS A NDRÁS Absentium advocati. Jogászok a 18. századi diétákon megjelenttávollévők követei között 72P AULUSZ R ICHÁRD A XIX. századi legelőelkülönözési periratok – Batta 104 V ILÁGI D ÁVID A győri Szent István út elődjének kialakulása a dualizmus kor szakában 114N ÉGYESI B ARBARA Becsületbíróság és becsületbírósági ügyek a MagyarKirályi Honvédségnél (1885– 1930) 131K ÁNTOR B ALÁZS Az üzemi bizottságok szerepe a vállalatok működésében (1945 – 1948) 151N YESTE S ÁNDOR A vállalati fényképanyag értelmezési lehetőségei a Magyar Optikai Művek fotóanyagának tükrében 165K épmelléklet 173 M IHALIK B ÉLA V ILMOS „Ihon már most csak neveti Jesuita…” Két évtized felekezeti küzdelmei Nagybányán (1674 – 1694) Az utóbbi évtizedek egyik legtermékenyebb történeti teóriája volt afelekezetképződés (Konfessionsbildung) és a felekezetesedés, a felekezeti jellemzők elterjedésének (Konfessionalisierung) elmélete és vizsgálata. 1 Ennek egyik különösen kiemelt terepe a városi reformációnak, ellenrefor - mációnak és katolikus megújulásnak a feltérképezése. A városikonfesszionalizáció vizsgálata is jelentős historiográfiai múlttal jelentkezik,a magyar történetírásból azonban még csak egy - egy példa említhető. 2 Jelen tanulmányban a nagybányai katolikus újjászerveződés folyamatának elsőkét évtizedéből tekintem át a legfőbb folyamatokat. A Wesselényi - féle szervezkedés bukását, az ország császárikatonasággal történő megszállását követően a katolikus egyház számáralehetőség nyílt a reformáció idején elvesztett pozícióik visszaszerzéséra,állami és katonai támogatás révén. A protestáns egyházak financiális és inf - rastrukturális megtörését kísérte a vármegyei, kamarai, városi hatóságok,magisztrátusok katolizálása, katolikusokkal való betöltése, majd ezt tetteteljessé a lelkészek elűzése és katolikus papság behelyezése. Megkezdődötta katolikus egyházszervezet újjáépülése, olyan központi helyeken is, ahon - nan már másfél évszázada kiszorult a reformáció nyomán a katolikusegyház. 3 1 Az elmélet összefoglalására ld. Molnár Antal : Mezőváros és katolicizmus. Katolikusegyház az egri püspökség hódoltsági területein a 17. században. Bp. 2005. (METEMKönyvek 49.) 12– 13; Tusor Péter : A barokk pápaság (1600– 1700). Bp. 2004. 9 – 13. Az elméletet annak kritikájával együtt részletesen ismert eti: Kármán Gábor : A külpolitika át - alakulása a Rákócziak Erdélyében a harmincéves háború után. PhD Disszertáció. Bp. 2008. 3 – 12. 2 Magyar részről említhető: Szakály Ferenc : Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a koraimagyar polgárosodás kérdéséhez. Bp. 1995. (Humanizmus és reformáció, 23.); Molnár A .: Mezőváros i.m. A birodalmi városok konfesszionalizációját tekinti át: Ronnie Po-Chia Hsia :Social Discipline int he Reformation: Central Europe 1550 – 1750. London – New York, 1989.73 –88. A városi terek konfesszionalizációjára: Peter Johanek : Konfessionen in Stadtraum. In:Formierung des konfessionellen Raumes in Ostmitteleuropa. Hrsg.: Evelin Wetter. Stuttgart, 2008. (Forschungen zur Geschichte und Kultur des östlichen Mitteleuropa, 33.) 149 – 165. 3 Ld. erre bővebben: Mihalik Béla Vilmos : A Szepesi Kamara szerepe az 1670 –1674 közötti
