Preview only show first 10 pages with watermark. For full document please download

Szabálykövet(el)ők és Bajkeverők. Bevezetés A Devianciák Szociológiájába.

1. Chicagó-i iskola 1.1. Show CR & McKay HD (1942) (1967): Juvenile delinquency and urban areas. The University of Chicago Press, Chicago. összefoglalások: 43-50., 87-89., 164-169., 183-189., 383-388. 2. Differenciális asszociáció 2.2 Sutherland

   EMBED


Share

Transcript

  1 Részletek:   Rácz J (vál., az előszót és az összekötőszövegeketírta ) (2001): Szabálykövet(el)ők    ésbajkeverők.Bevezetés a devianciák szociológiájába. Új Mandátum Kiadó. Budapest.  2 Tartalomjegyzék    az eredeti forrás megjelölésével   Rácz József: Bevezető   1. Chicagó -i iskola1.1. Show CR & McKay HD (1942) (1967): Juvenile delinquency and urban areas. The University of Chicago Press, Chicago. összefoglalások: 43 -50., 87-89., 164-169., 183-189., 383-388. 2. Differenciális asszociáció  2.2 Sutherland WH (1949): White collar crime (in: Ermann MD & Lundman RJ eds., 1992:Corporate and govermental deviance. Problems of organizational behavior in contemporarysociety, 4 th edition, Oxford University Press, New York): 51-73., 12 o.  –    sajnos, ez hiányzik    3. Funkcionalizmus3.1 Erikson KT (1966): Wayward puritans. A study in the sociology of deviance. Wiley, NewYork, 8-29. 18 o.  Bálint Emese  3.2 Davis K (1937): Prostitution (in: Merton & Nisbet eds, 1961: Contemporary social problems.Harcourt Brace and World, New York. 262-271., 285-288. 9 o.  Nagy Zsolt 4. K ultúra és szubkultúra  4.1 Sellin T (1996): The conflict of conduct norms. In: Kelly DH, ed: Deviant behavior. St. Martin‟s Press, New York, 72 -76. 5 o.  Hárs György Péter  4.2 Sykes GM & Matza D (1996): Techniques of neutralization: A theory of delinquency. In: Kelly DH, ed: Deviant behavior. St. Martin‟s Press, New York, 91 -96. 6 o.  Jakobsz Lilla 4.3 Matza M (1964): The nature of delinquent commitment (in: Rubington E & Weinberg MS,1973: Deviance. The interactionist perspective. The Macmillan Co., New York, Collier-Macmillan Limited, London): 238-245. 7 o. Új hullám  4.4 Young (in: Taylor & Taylor: Politics and deviance): The hippie solutions 6 o. 4.5 Cohen P (1972): Subculture conflict and working-class community (in: Hall S, Hobson D,Lowe A and Willis P, eds: Culture, media, language. Hutchinson, London and the Centre forContemporary Cultural Studies, University of Birmingham),78-87. 10 o.  Nagy Zsolt    3 5. Szociális kontroll  5.1 Hirschi T (1996): A control theory of deviance. In: Kelly DH, ed: Deviant behavior. St. Martin‟s Press, New York. 172 -180. 7 o. sajnos, ez hiányzik    6. Szimbolikus interakció  6.1 Tannenbaum (1938) (in: Rubington E & Weinberg MS, 1973: Deviance. The interactionistperspective. The Macmillan Co., New York, Collier-Macmillan Limited, London): Thedramatization of evil. 214-215. 2 o. Falusi Alfréd  6.2 Becker HS: Labelling theory reconsidered (in: Rock P & McIntosh M: Deviance and socialcontrol, 1974, Tavistock Publications, ?): 41-66. 23 o.  Bálint Emese   6.3 Garfinkel H (1956): Conditions of successful degradation ceremonies (in: Rubington E &Weinberg MS, 1973: Deviance. The interactionist perspective. The Macmillan Co., New York,Collier-Macmillan Limited, London): 89-94. 6 o.  Szabó Valéria   6.4 Becker HS (1953)(1969): Becoming a marijuana user (in: Dinitz: Deviance: Studies in theprocess of stigmatization and societal reaction. ?,?). 291-299. 8 o.  Nagy Zsolt   6.5 Spector M & Kitsuse JI (1987): Constructing social problems. Aldine de Gruyter, New York.141-158. 16 o. S  zabó Valéria   7. Fenomenológia  7.1 Douglas JD (1984): Introduction to the interactionist theory of deviance. In: Douglas DJ: Thesociology of deviance. Allyn and Bacon, Inc., Boston,1-12. 11 o. 7.2 Douglas JD (1967): The social meaning of suicide. Princeton University Press, Princeton,New Jersey. 227-231. 4 o.  Nagy Zsolt   7.3 Douglas DJ (1984): The fundamental processes of becoming deviant: Becoming a prudewhore and seductions on the nude beach. In: Douglas DJ: The sociology of deviance. Allyn andBacon, Inc., Boston, 213- 222. szöveg: 218 -222. 4 o. 8. Radikális kriminológia  8.1 Thio A (1978): Deviant behavior. Houghton Miffhin Co., Boston. 79-89. 10 o.  4 9. „Posztmodern” és újabb kutatások   9.1 Turner BS (1992): Regulating bodies. Essays in medical sociology. Routledge, London., Thetalking disease (anorexia nervosa): 214-226. 12 o.  Szabó Valéria 9.2 Manning PK (1999): Reflections. The visual as a mode of social control. In: Ferrell J&Websdale N, eds: Making trouble. Cultural constructions of crime, deviance, and control. Aldinede Gruyter, New York, 255-275. 20 o. Fordítók:   Jakobsz Lilla Szabó Valéria Novák AndreaBálint EmeseFalusi Alfréd Nagy Zsolt Hárs György Péter   5 Rácz József: A deviancia- elméletek alapjai   Bevezetés   Ez a szöveggyűjtemény a devianciák tanulmányozásához kíván eligazodásul szolgálni elsősorbanazoknak, akik tanulmányaik során kerülnek kapcsolatba a témával. A szöveggyűjteményösszeállításának igénye   az ELTE Szociológiai Intézet deviancia - szakirányú szociológushallgatóinak tartott szemináriumokon merült fel. A témában ugyanis az Andorka Rudolf, BudaBéla és Cseh - Szombathy László által szerkesztett   A deviáns viselkedés szociológiája ” (Gondolat, 1974) nagyhatású kötet után összegyűjtött szemelvények csak elvétve jelentek meg.Üdítő kivétel volt a Bíró Judit által szerkesztett   Deviációk  ” (Új Mandátum, 1998). Az 1980- as években Magyarországon az úgynevezett társadalmi beilleszkedési zavarok   (ahogyan ak  koriban a devianciák egy részét szemérmesen nevezték) tanulmányozása rendkívülsok tapasztalattal gazdagította a devianciákról szerzett tudásunkat. A 90 - es években azonban adevianciák kutatása háttérbe húzódott: a szociológusok figyelmét érdekesebb (?), aktuálisabb (?)témák kötötték le: a gazdaság, a politika, a média... A devianciák kutatásának háttérbeszorulásaösszefügghet a deviancia - elméleteket övező szkepszissel, ami a nemzetközi szakirodalomban istetten érhető: leglátványosabban a deviancia címszó alatt szereplő könyvek és egyéb publikációk számának csökkenésében (lásd pl. az internetes könyvkereskedések kínálatát, vagy az elektronikus ada tbázisokban a deviancia címszó alatt fellelhető szakcikkeket: a kínálat igencsak szegényes, sok az évtizedekkel korábbi kiadás újbóli megjelentetése). Ugyanakkor, ha nem adeviancia címszóra keresünk, a kutatások és a teoretikus írások bőségével találkozun k. A látszólagos ellentmondás oka, hogy a deviancia kifejezés –    mivel alapvetően negatívnak tételezetttársadalmi folyamatokat jelöl, és éppen a negatív előfeltételezés és a minősítés kerülése miatt –    nemkívánatosnak tűnik a szakirodalomban. A politikailag korrekt” beszédmód is mellőzi adeviáns” kifejezést –    éppen a címkézés - elméletek” hatására. Maga a fogalom túlzottan felhígultaz elmúlt időszakban: egyre több társadalmi jelenséget, egyre szélesebb megközelítésbenneveztek devianciának”, egészen odáig, hogy a fogalom szinte értelmezhetetlenné vált. A mai –    elsősorban angol és amerikai –    szakirodalom tehát vagy nem használja, vagy ha igen, akkor elsősorban a bűnözés értelmezésére tartja fenn a fogalmat.Lehet, hogy a deviancia kifejezés szociológiai szemétdombra kerülése befejezett folyamat. Akifejezés elsősorban történetileg a szociológiában egy páratlanul izgalmas és termékeny periódust jelöl, a 60 -70- es évek szimbolikus interakcionalista írásait és kutatásait –  ez a szakasz azonban lezáródott. Mára   eltűnt a korszakot jellemző, a társadalmi folyamatok megismerhetőségébe és megmagyarázhatóságába vetett hit, az optimizmussal társulótársadalomjobbító” szándékkal együtt. Talán innen a deviancia - elméletek használhatóságátövező szkepszis.   Véleményem szerint azonban a mai, deviánsnak tűnő vagy deviánsként definiált jelenségekkel foglalkozó szociológia (és társtudományok: kulturális antropológia, politológia,média - és gender” tanulmányok, szociálpszichológia, kriminológia, nyelvészet stb.)változatlanul éles társadalmi kihívásokra válaszol: a társadalmi rend mibenlétére, a társadalmi,hatalmi viszonyokban résztvevő szereplők  bűnözőként, betegként, másként, kívülállóként,kirekesztettként    történő definiálására, és szimbolikus vagy éppen nagyon is valóságos társadalmikezelésére. A Foucault - i gondolatnak (Foucault, 1990) megfelelő felügyelet” és ellenőrzés” az