Transcript
5 2. TÉTEL: Az ún. Homérosz-kérdés Miben áll a Homérosz-kérdés lényege? Már az ókorban islétezett, de mást értettek alatta ► Ki volt Homérosz? Holszületett? Élt –e egyáltalán? Milyen m ű vek kapcsolódnak anevéhez? Mennyire voltak Homérosznak pontos ismeretei atrójai háborúról? Pontosan mondja –e el a trójai háborút,tarthatott –e egyáltalán tíz évig? ……. stb.A középkor évszázadai alatt új kérdés, probléma nemmerült fel ezzel kapcsolatban. Viszont a trójai háborútörténete a mese szintjére süllyedt le, majd a 19.századvégén Schliemann (német régész) arra teszi fel az életét, hogy megvizsgálja, a trójai háborúvalóban megtörtént esemény volt –e? Régészként megtalálta az a réteget, ami a trójai háborúkorához köthet ő . A 18.század végén vált tudományossá, amikor 1785-ben Wolf megjelentettetanulmányát: El ő tanulmányok Homéroszhoz címmel. Wolf azt vizsgálta, hogyan lehetett aszóbeliség körülményei között ilyen nagy terjedelm ű eposzokat megalkotni? El ő tte a18.században ismét foglalkozott Homérosz személyével. Kialakult a gondolat ► adaloló Görögország szimbóluma, aki egyenl ő Homérosszal, de nem létez ő személy. Marót a20.század jelent ő s Homérosz kutatója: „Az intellektus vészesen komoly kérdéssé válik, hogyan jöhettek létre a homéroszi eposzok . . . . .” Hogyan jött létre a h ő si eposz? Ennek eredete akérdés.-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Wolf megalkotta az ún.kisdal-elméletet(= h ő si énekek). Ezek közül egy-kett ő t alkothatottmaga Homérosz, de t ő le függetlenül is létezhettek a trójai mondakörb ő l énekek, ezeketHomérosz fogta össze, szerkesztette egybe. Schliemann: „A farkas széttépte Homéroszt,mostmár osztozhatnak rajta.” Lachmann tovább radikalizálta a kisdal-elméletet. Egyik szerz ő je sem Homérosz és nem isszerkesztette ő ket egybe, hanem ezek hagyományosan, automatikusan összekapcsolódtak.----------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 6A litikus iskola az egyik jelent ő s 19.századi irányvonal a Homérosz-kutatásban. A <lüo> = feloldani szóból jött létre. A litikusok feloldották a szerz ő t a néphagyományban.Megvontákt ő le az eposzok szerz ő sségi jogát.magelmélet: mind az Ilíász, mind az Odüsszeia tartalmaz egy központi történetet (magot),melyre a hagyományban több történet ragadt rá, pl. Akhilleusz kett ő s haragja ► egyrészt agörögök iránt, másrészt mert barátját Patrokloszt megöli Hector. Mag = <nosztosz> AzOdüsszeia magja a hazatérés. Ezt az ún. konpiláció irányzat, mely szerint Homérosz innen-onnan szedi össze a néphagyományból a történeteket.-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Mind a 3 elmélet megvonja Homérosz szerz ő ségi jogát, neve csak hozzákapcsolódik azeposzokhoz. Hogy ezekez hogyan hagyományozták és mondták el, stb. . . . . azt nemtaglalják. Azunitárusokszerint Homérosz alkotta mindkét eposzt. E két irányzat mögött a19.századi m ű költészet-népköltészet vitája húzódott meg.A 20.századiújanalitikusokközül kiemelkedik Schadewalt. Ő az Ilíász 11.énekénekelemzésével bizonyította azt, hogy a homéroszi eposzok egy nagy orális hagyományratámaszkodnak, de egy zseniális énekmondó tehetsége nyomán születtek meg.Egyik irányzat sem tudta azonban megadni a választ az eposz problematikájára. A harwardiiskola amerikai kutatói a formulaszer ű szóbeli költészet kutatásával foglalkoztak. Perry ésLoyd a 30-as években a Balkánra mentek, hogy vizsgálják a szerb énekmondókat.Gramofonra rögzítettek epikus énekeket, amiket az énekmondók rögtönöztek. Perry-ék arrakeresték a választ: hogyan jöttek létre a homéroszi eposzok? A nagy téma a balkáni háborúvolt. Megállapították, hogy a nagy eposzok sajátossága, hogy a közösség életében nagy jelent ő séggel bíró történeteket ábrázolnak. A kulcsfogalom ► FORMULA. Az ismétl ő désnektulajdonítottak nagy jelent ő séget. Az ismétl ő d ő jelenetek az eposz fordulópontjainhelyezkednek el. Az énekmondó ezeket a fordulópontokat ismeri fel. El ő veszi és szór szerintmegismétli (pl. a Lakoma jelenet). Perry elmélete az els ő pillanattól fogva vitatott volt. Nemigazán válaszolták meg a terjedelemre vonatkozó kérdést. Így módon a Homéroszi-kérdés amai napig megoldatlan maradt.Egy új elmélet is napvilágot látott, mely szerint az írásbeliségnek nagy szerepe van ahoméroszi eposzok keletkezésében – ám ez még elenyész ő . Devecseri Gábor nagy 7 jelent ő séget tulajdonított a formuláknak. A líra az eposzról c. munkájában azt a szellemeskijelentést teszi, hogy minden fordítás alapfeltétele egy pingpongasztal. Devecseri az 50-esévekben fordított Homéroszt, ekkor még Perry kutatásai nem voltak ismertek, a magyarfilológia pedig német orientáltságú volt. Törekedett arra, hogy a görögben a szó szerintirészeket a magyarban is ugyanúgy adja vissza. Elmondható, a formulakutatás nem vezetetteredményre, arra nem ad magyarázatot, hogy az eposz mint m ű faj, hogyan jött létre. Ám akutatás megegyezik abban a véleményben: az eposz nem költészeti szándékkal keletkezett,hanem a közösség tudásának tárházát jelentik. Ez mitológiai, mondai tudás, szokásokra,hagyományokra stb. vezethet ő vissza – ezeket az eposz jeleníti meg. A h ő si eposzenciklopédiájába az akkori világ teljessége jelenik meg.
