Transcript
Balázs Béla „meséi” Elemzések a határfogalmak mentén Jelige: „határtalan határok” 2 TARTALMI ÁTTEKINTÉS Dolgozatom célja, hogy Balázs Béla korai elméletének fontos művét, a Halálesztétikát a szerző később keletkezett A kékszakállú herceg vára című verses operaszövegével és A kék fény című filmjével összeolvassam. Fontos célomnak tekintem, hogy Balázs munkásságát más művek fénytörésében is elemezzem. Ehhez a Balázs kortársának mondható Vlagyimir Proppnak A mese morfológiáj a című művét, valamint a Balázs Bélához hasonlóan pszichológiai irányt képviselő Bruno Bettelheim, A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek című munkájában olvasható elgondolásokat és Tzvetan Todorov: Bevezetés a fantasztikus irodalomba című irodalomelméleti írását használom fel. Előbb A kékszakállú herceg várá t elemzem, a fent említett meseelméletek és Balázs mesével kapcsolatos elgondolásai mentén, majd szövegem második egységében A kék fény című filmet interpretálom Todorov és B a lázs Béla elgondolásai alapján. 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés ............................................................................................................................... 4 A mese morfológiája ............................................................................................................. 5 A Kékszakállú herceg vára története .................................................................................. 6 A Kékszakállú herceg vára morfológiája ........................................................................... 8 A Kékszakállú herceg vára elemzése ................................................................................ 12 A Halálesztétika és a mese ................................................................................................. 21 A fantasztikum és a mesei csodás viszonya Todorovnál ... Hiba! A könyvjelző nem létezik. A kék fény elemzése ........................................................................................................... 30 Konklúzió ............................................................................................................................ 35 4 Bevezetés „ Balázs Béláról írni nehéz ”, állítja Kőhalmi Péter, Mihály Emőke Balázs Béla monográfiájának 1 recenziójában. 2 Szerinte a problémát az jelenti, hogy Balázs elméleteiben nem a rendszerszerű gondolkodást képviseli, hiszen állításainak akár ellentéte is megtalálható teoretikus munkásságában. Richard Rorty szisztematikus és épületes gondolkodókat megkülönböztető dichotómiájában Balázs Béla az utóbbi kategóriát képviseli, szabad teret nyit a rácsodálkozásnak, írásai vitaindító jellegűek, ahelyett, hogy a szerző „a tudomány biztos ösvényé r e” terelné szaktárgyát. 3 Emellett nehézséget jelent az is, hogy a Balázs munkásságához való viszonyulásokra leginkább a végletek közti csapongás jellemző. Az 1884 és 1949 között élt esztéta, költő, szépíró munkásságát kezdetben itthon alig méltatják, majd filmelméleti könyvei 4 megjelenésével (melyeket tizenegy (!) nyelvre fordítanak le) külföldön világsikert arat, Magyarországon viszont alig vesznek róla tudomást. Hazai kortársai főként a Tanácsköztársaságban betöltött szerepe 5 (ami miatt emigrálni kényszerül), valamint mitizáló, sokszor spiritualitásba hajló filozofikus elképzelései miatt elfogultan és sokszor lekicsinylően értékelik munkásságát. Talán ez lehetett az oka, hogy egészen 2008 -ig kellett várni egy Balázs Béla monográfia megjelenéséig. Ugyanakkor Mihály Emőke monográfiája főként Balázs elméleti munkásságával foglalkozik, és kevés említést tesz például meséiről. Szerencsére 2009 - ben, Balázs Béla születésének 125., halálának pedig 60. évfordulója alkalmából egyre több írás születetett Balázs korai elméleti munkásságával kapcsolatban. Dolgozatom egyik célja, hogy e gondolatkörbe helyet kérjen, figyelembe véve és felhasználva a témában íródott munkákat. Az évfordulós megemlékezés alkalmából született szövegek egyik középponti témája Balázs meseelméleti fejtegetései. Győri Orsolya írása 6 – melyre dolgozatomban a későbbiekben is hivatkozom – a Halálesztétika és A kékszakállú herceg vára kapcsola tát elemzi, ugyanakkor nem érdeklődik az elméleti írás mesével kapcsolatos elgondolásai 1 Mihály Emőke: „ Mint nyugtalanító titkos gondolatok élnek…” – Balázs Béla elméleti írásainak egy mai m egszólítása. Kolozsvár, Koinónia Kiadó, 2008. 2 Kőhalmi Péter: Balázs Béláról írni (http://apertura.hu/2009/osz/kohalmi 2010.03.15.) 3 Richard Rorty: A filozófia és a természet tükre. Ford. Fehér Márta. F ilozófiai figyelő , 1985/3. 64. 4 Balázs Béla: A látható ember. A film szelleme. A film szelleme II- VII. fejezetét fordította Berkes Ildikó. Budapest, Gondolat Kiadó, 1984. valamint Balázs Béla: A látható ember. A film szelleme. A film szelleme II-VII. feje zetét fordította Berkes Ildikó. Budapest, Palatinus, 2005. 5 Balázs a Tanácsköztársaság idején a Kormányzótanács irodalmi osztályának vezetője volt. 6 Győri Orsolya: A vég és határoltság szerepe Balázs Béla Halálesztétikájában és A Kékszakállú herceg váráb an (http://www.filmtett.ro/cikk/1179/a-veg-es-hataroltsag-szerepe-balazs-bela-halalesztetikajaban-es-a-kekszakallu-herceg-varaban 2010.03.15
